Egy új lakhatási forma van születőben: Co-living Magyarországon

Ingatlantájoló.hu 2020.01.09 22:48:59

Azaz voltaképpen már eddig is létezett, a 60-as években indult el Dániából, meghódította Nyugat-Európát, majd az Egyesült Államokat is, és Magyarországon is megjelent, méghozzá Miskolcon a 70-es években. Majd elfelejtették, de most újra hódít világszerte, hiszen a digitális nomádok számára különösen népszerű ez a lakhatási forma, nálunk pedig pár éven belül várható hasonló közösségek, közösségi lakóházak megjelenése.


 

De nézzük pontosan miről is van szó, és miért egyre népszerűbb ez a lakhatási forma. A co-living lényege, hogy a lakóközösség tagjai egy épületen belül élnek, és bizonyos helyiségeket, mint például a konyhát, nappalit, társalgót, könyvtárat, esetleg még a fürdőszobát is megosztják egymással, az egyéb privát helyiségekből, hálószobákból azonban mindenkinek sajátja van, ugyanakkor az ingatlant, a háztartást és a lakókörnyezetüket közös célok és érdekek mentén, közösségi összefogással tartják fent és fejlesztik.

Kép forrása: pexels.com

Ennek egyik előnye, hogy az olyan nagy költséggel kialakítható helyiségekből, mint a konyha vagy a fürdőszoba csak egyet kell csinálni, tehát olcsóbb lakhatási formát eredményez, másik előnye, hogy a lakók igazi közösségként élhetnek, szemben a társasházak vagy pláne a panelházak lakóival, akik sokszor nem is ismerik egymást.

Hogy miért a közösségi lakhatásé a jövő?

A The Guardian adatai szerint a megosztott gazdaság 26 milliárd dollár volt 2013-ban, aminek a co-housing is része, és elemzők ennek a számnak a folyamatos növekedését jósolják. Ezek a közösségek ráadásul fontosnak tartják azt is, hogy a házak alacsony energiafelhasználásúak legyenek, így támogatva a fenntarthatóságot, ami egyre több ember számára fontos. De megfigyelhető egy másik trend is, a világban egyre nagyobb számban dolgozó ún. digitális nomádok, akik megtehetik, hogy a világ voltaképpen bármely pontjáról dolgozzanak, előszeretettel választják lakóhelyüknek valamelyik olcsóbb kelet-európai nagyvárost, miközben fejlettebb országokban működő munkahelyüktől jóval magasabb, nyugati jövedelmet kapnak.

A coliving.com nevű oldalon például leírást is lehet találni az egyes városokról, hogy miért jó ott élni. Budapestről például megtudhatjuk, hogy tökéletes ehhez az életformához, hiszen nemcsak a lakhatás, de a közlekedés, étkezés és szórakozás is olcsóbb, mint a nyugat-európai országokban, ugyanakkor az is kiderül, hogy jelenleg egy ilyen közösség sem létezik a városban.

Kép forrása: pixabay.com

Természetesen azért vannak kezdeményezések, például a Közösségben Élni elnevezésű civil kezdeményezés, melyet (hasonlóan a miskolci Kollektív Házhoz, amelyet miskolci építészhallgatók alapítottak, és 1979-1990-ig működött) a BME Építészmérnöki Kar Lakóépület-tervezési Tanszékének hallgatói és munkatársai hoztak létre, és célul tűzték ki hazánkban ennek a lakhatási formának a népszerűsítését.

A co-housing és az IKEA

A trendből természetesen az IKEA sem maradhatott ki, így 2017-ben végeztek is egy felmérést, amelyben azt vizsgálták, hogy az emberek milyen életkorú, családi állapotú emberekkel laknának együtt szívesen, és mely helyiségeket lennének hajlandók megosztani a közösségi lakhatás keretein belül.

A kérdőívet 7000 ember töltötte ki a világ 150 országából, és a felmérésből kiderült, hogy az emberek számára nem elsősorban az olcsóbb lakhatás, hanem inkább a közösséghez tartozás miatt vonzó ez az életforma.

A kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbben inkább kis közösségben élnének, amely 4-10 személyből áll, ez alól kivételt csak a gyermekes családok jelentettek, akik leginkább 10-25 fős közösségben éreznék jól magukat. Érdekesség, hogy az emberek elsősorban nem a hozzájuk hasonlók társaságát keresik, így kifejezetten különböző életkorú és hátterű emberekkel élnének együtt, és azt is megtudhatjuk, hogy míg egyedülálló személyekkel és párokkal a legtöbben szívesen összeköltöznének, addig kisgyermekes vagy kamasz gyermeket nevelő családokkal a legtöbben nem élnének egy közösségben.

A kisállatokat a legtöbben nem ellenzik, és a hálószobákat valamint a fürdőszobákat nem szívesen osztanák meg az emberek másokkal. Ugyanakkor azt gondolják, hogy a privát helyiségeket szeretnék maguk berendezni, míg a közösségi helyiségek berendezését inkább designerekre bíznák. A felmérés eredménye teljes egészében itt olvasható.

A lakóparkok törekednek arra, hogy a leendő lakók igazi közösségként élhessenek

Bár Magyarországon még nincs közösségi lakóház, sok újonnan épülő lakópark tartja fontosnak, hogy az épületen belül közösségi terek is legyenek.

Ez a XI. kerületi lakás például egy olyan lakóparkban található, ahol egy szabadtéri élménymedence és egy klubház is helyet kap benne edzőteremmel és szaunával.

Még több képért kattintson a fotóra!

Ez a nappali + 3 szobás lakás pedig egy olyan XIII. kerületi házban található, ahol fitneszterem, szauna és közös belső kert is helyet kap.

Még több képért kattintson a fotóra!

 

Hozzászólások